Ha csillagporos éjbe menekülsz,
szívemhez ér a szíved,
s így elszenderülsz.
Galaxisokon át vágyódik lelked
lebegni együtt, a végtelenített
tér-idő ködén át,
valami biztos-bizonytalan
égi-földi létbe,
a szeretet-szerelem
spirális és végtelen rengetegébe…
T. Papp Ágnes
Budapest, 2007. 07.07.
