Életfa legenda

  Ím megporzom én az Életnek Fáját, hogy teremjen sok aranyalmát, mely táplálja a testeket, gazdagítja a lelkeket, s felfényesíti a szellemet… majd megszüli a Fénymagot, mely örökkön él és elpusztíthatatlan, él és virul, még a legsötétebb korokban is, hisz eonról-eonra száll *¨`* *¨`* *¨`* a mindig megújuló emberiség szívébe, s ki e nemes munkát […]

A Hold szerelme

  Mikor a Hold beleszeretett a Napba,s fényét testével eltakarta,hideg, sötét lepelt borított Földanyára,ki beleborzongott ez éjszakába. S az emberek szívébe rettegés költözött,és félelem szorította a lelkeket…mígnem a Hold az elrabolt Napot eleresztette,s Fénycsóva siklott az űrön át,mely aranyló burokba fonta Földanyát,hogy szeretettel felmelengesse,s Reményt hintsen isméta megdermedt Szívekbe. T. Papp Ágnes – 2015. március […]

Lélektorony

    Légy világítótorony a sötétség partjain! Fénylő fáklyafény a Világok Hídjain. Szívek fényoszlopa, ha a semmi felé sodródna a világ… Örző légy! S az emberekre, mint a Lelkek Kincsére vigyázz!!! *** (T. Papp Ágnes – Kék Bolygó)

Az Örök Mérleg

  „Mindennek eljön a maga ideje…”  – szól a bölcs mondás évezredek óta. Még 2012. év végén született egy versem, amelyet eddig csak nagyon közeli barátaim ismerhettek. Most azonban, – amikor mikro- és makrokörnyezetünkben egyaránt – hatalmas küzdelem bontakozik ki a Világunkat meghatározó erők között, úgy érzem eljött a pillanat, hogy előkerüljön ez a vers, az […]

Köszönöm Erdély!

                                    Feledhetetlen élményekkel tértem vissza rövid erdélyi körutunkról. 🙂 Életemben először jutottam el a történelmi Magyarország e szépséges és távoli vidékeire. Örökké a szívembe vésődött az az érzés, amikor először pillantottam meg a Kárpátok fenséges hegyvonulatát, a Szamos […]

Március 15-i ünnepség Kézdivásárhelyen és Gelencén

Kedves Barátaim és Ismerőseim! Nagy öröm számomra, hogy az 1848-as márciusi ifjak szellemét megidéző ünnepségeket Kézdivásárhelyen, a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városában, majd a közeli Gelence községben tölthetem, rokonaimmal és a szegedi hagyományőrző csapattal együtt.  Szeretném elvinni magammal a „Szívemben gyöngy” verseskötetem üzenetét a helyi embereknek, ajándékkönyvek formájában. Néhány versszerető barátomnak már jeleztem, hogy lehetőség nyílik […]

B.U.É.K. 2014!

Mit kívánok az Új Év küszöbén…Barátaim?  Váljanak valóra álmaink, még akkor is, ha kősziklák tornyosulnak elénk….mert vágyaink átszüremlenek a durva falakon túlra, hol madárröptű szárnyakon hazatalálnak a gyermekkori vágyak…  Legyen velünk az Erő a Szépség és az Energia, mely átszövi egész életünket, s az Univerzum öröktől való törvényeit is. •*☆*•☼•*☆*•

A Föld kristály-magvai

¸. • * ¸. • *** •. ¸ * •.¸  A Föld kristály-magvai A Nílus partjainál homokvihart fúj a meleg egyiptomi szél… a csillagok földig röpítik szárnyaik, s megpihennek a piramisok csúcsain. Ősi vágyak keringenek a Szfinx árnyain: szép, fájó dalt mesélnek, s én szembe fordulok a szélnek. Mesélj, mesélj nekem, ne legyen több titokfátyol […]

A Fehér Táltos égi jelre vár…

¸. • * ¸. • *** •. ¸ * •.¸ A Fehér Táltos égi jelre vár… Miért vagy bánatos, csodás Fehér Táltos? Sötét korokon át száguldottál fényes, győztes csatákon át. Csillagokat rúgattad erős patáiddal, s vágtattál végtelen réteken. Most éjsötét korba érkeztél ismét, ide a Hármas Piramis földjére. Én elmegyek hozzád, hogy együtt várjuk a […]

Rádió Interjú

2012. január 26-án, csütörtökön délután, a Rádió17 műsorának vendége voltam, a Szívemben gyöngy verseskötetem kapcsán. Ha van kedved, hallgasd meg a műsor felvételét itt 🙂  

Sírnak a mátrai erdők

Április van és csípős szelek arcomba csapnak. Magányosan sétálok az egykori lombok alatt. Zöldellő lombokat, csivitelő madarakat képzelek el, mert most szellemerdőben, száraz avaron taposva bolyongok. Hová lettek a tölgyek, a hársak, akácok? Milyen gonosz erő az mely benneteket kegyetlenül tarra vágott? A szívem jéggé dermed, kérdésemre csak az esőcseppek felelnek… Kipp-kopp csapkodják fejem, arcom, […]

Szívemben Gyöngy

Belesuhant a lelkembe a semmi, szívütőerembe érfogót rakott a múlt. Tátongó mélység zúzza a jelent össze. egy kislányt, aki semmin sem okult… Jégbezárt rózsabimbók reszketve szirmaikat bontják, s ha majd a végítélet órája kong, utoljára illatukat ontják. Könnyeim gyöngyszemek lesznek, lassan szívembe peregnek, lelkembe temetve titkon elfelednek, hisz fénylő kezek egekbe emelnek. T. Papp Ágnes […]