Mikor a Hold beleszeretett a Napba,
s fényét testével eltakarta,
hideg, sötét lepelt borított Földanyára,
ki beleborzongott ez éjszakába.
S az emberek szívébe rettegés költözött,
és félelem szorította a lelkeket…
mígnem a Hold az elrabolt Napot eleresztette,
s Fénycsóva siklott az űrön át,
mely aranyló burokba fonta Földanyát,
hogy szeretettel felmelengesse,
s Reményt hintsen ismét
a megdermedt Szívekbe.
T. Papp Ágnes – 2015. március 20. – Kék Bolygó
