Ki vagy te, vizeknek s fényeknek szerelmese,
ki ködbevesző lélek-csónakon átgondolázol, ha
nyárelőn virágba borulnak a rododendron bokrok?
Vagy ott állsz merengőn a keskenyívű hídon,
s beleálmodod szélrózsa-szerelmedet
az ezüsttükörként csillámló folyóba...
Talán álltál már egy másik túlparton is,
s szépséges kedvesedre vártál, mint a
mennyei menyegző idején,…egykor.
Hisz most sem látni merengő arcod,
mert alkonyba szűrődött fényfüggönyön át
átlényegült egy másik, tükördimenzióba…
Tedd hát füled, s kezed a túlparti lélekgubónak
opálosan áttetsző és rugalmas védőfalára,
s hallgasd meg újra és emlékezz,
milyen édes dallamokat pulzáltak
az itteni vizek, fények és szirének a te
örök vágytól izzó, szerelmes szívednek?!
T. Papp Ágnes*¨`*Csillagcsónakos*¨`*2018. június 24.
