Fehér paripám és sólyommadaram száguld
a végtelen erdőn, hol nincs nyugovásuk,
mert még nem HON vannak…
s áldoznak a végtelen szabadságnak.
Ha Hont lelnek ismét, s viszont…
megpihennek majd a Fehér Szikla előtt
húzódó pázsiton, mint anyaölön egykor,
s szomjukat oltják a gyöngypatakból.
T. Papp Ágnes – Kék Bolygó
